Amikor Amerikában belengették a SOPA-t, az egész internet egyként utálta és tiltakozott ellene, ezért meg is bukott a törvény egyelőre. A dolog szépsége, hogy amíg mindenki a SOPA-val volt elfoglalva, addig Európában bevezették az ACTA-t, ami nagyjából ugyanaz, mint a tengertúli testvére, azaz egy törvénycsomag, ami az internetet szabályozza, többek között az illegális letöltések megakadályozására.

Az gondolom senkinek sem kérdéses, hogy nem civil kezdeményezés áll a törvények hátterében, hanem a kiadók adták neki a hátszelet. A baj csak az, hogy ezzel valóban nagyon elkéstek, pont annyi évvel, ami elég volt ahhoz a felismeréshez, hogy nincs rájuk szükség többé. A piac épp átmegy egy átalakuláson, erre a törvény pont azok érdekeit védi, akik miatt ez nem tud megvalósulni.

Ha egy valami nyilvánvaló lett az internet térhódításával azon kívül, hogy mindenki odavan a kiscicákért, az az, hogy a kiadók feleslegessé váltak. Ezt nem egy zenekar belátta, akiket még vagy már nem köt a szerződés egyikhez sem és ingyen elérhetővé teszik a lemezeiket a honlapjukon. Így jut el a zene közvetlen az előadótól a hallgatóságig. Kellett ehhez kiadó? Nem.

Álltathatja magát bárki, de már sosem lesz olyan, hogy egy zenéhez vagy filmhez nem lehet ingyen hozzájutni, mindig találni fognak az emberek egy megoldást. Túl későn akarnak egy olyan szabad médiát korlátozni, mint az internet. Nem megoldások olyan röhejes dolgok sem, mint minden letöltő feljelentése. Ezt már semmilyen épeszű ember nem tudja komolyan venni és az amúgy sem magas szimpátiát is tovább csökkenti feléjük. Az sem segít rajtuk, hogy köztudott, miszerint a pénzek nagy részét ők kapják és nem a zenészek.

Találjanak ki valami újat, ajánljanak plusz dolgokat a pénzemért, csábítsanak vissza. Ez talán okosabb út lett lenne, hisz ha valami egyszer ingyenes lesz huzamosabb időre, azt nem fogja semmi visszafordítani, főleg nem az erőszakoskodás. Azzal csak az ellenállást növelik.

Az új modell miszerint egy együttes ingyen elérhetővé teszi a lemezét, és rajongóknak korlátolt példányszámban elérhetővé teszi fizikai formában (mint a hazai Subscribe is tette) igenis életképes. Ha egy zenekar foggal-körmmel azért küzdene, hogy a zenéjét csak boltban és webáruházban lehessen megvenni, és tegyük fel el is éri, öngólt rúg. Hiszen a világ legnagyobb médiuma elől zárná el magát, ahol ha valami jó, akkor az el fog terjedni. Ezzel ő is jól jár, hisz többen mennek el majd a koncertjeire, amiért több bevétel jön abból. Szóval amit elszippant a letöltés, annak egy részét vissza is adhatja. Senki sem fog minden héten lemezeket venni, de így hogy letölthetjük több mindent meghallgatunk, akinek lehet később megvesszük a lemezét és elmegyünk megnézni őket egy klubban. Ha valaki ezt nem látja be, azzal csak homokba dugja a fejét, mert aki akarja így is, úgy is le fogja tölteni, ezért érdemesebb a dolgokat a saját előnyünkre fordítani.

A filmiparban meg, ha egy film jó, az általában már a premier utáni első hetekben behozza a ráfordított pénzeket, szóval értük még annyira sem tudok aggódni. Ha valami meg rossz, azt hagy ne nekem kelljen sajnálni, hogy megbukik. A játékoknál nagyjából ugyanez a felállás, mint a filmeknél. Főleg a konzolokon. A könyvek elektromos világba való betörése még viszonylag új dolog, hisz csak most vált kényelmessé az e-book bejövetelével, monitoron csak az önsanyargatók olvastak eddig. Ennélfogva a modell is új, azaz olcsó egy elektronikus könyv, és az emberek veszik is. Milyen meglepő, ugye?

A kiadók ott rontották el, amikor sok évvel ezelőtt az volt a válaszuk a letöltések által megnövekedett bevételkiesésre, hogy drágították a lemezeket vagy DVD-ket, ezért aztán még kevesebben vették őket és újraindult a kör. Így végül magukat lökték abba a feneketlen spirálba, amiből már nem fogja kihúzni őket egy olyan elkeseredett végső megoldás sem mint az ACTA.